BÉTA
Irány a Sereg!- A Magyar Honvédség Karrieroldala
Károly Róbert harca Kassa mellett
Csák Máté és az Amadé fiak ellen a Képes Krónika miniatúráján. A kiváló diplomata és szervező király bátor harcos is volt, több csatában személyesen részt vett, és az életveszélyes lovagi tornák sem maradtak ki az életéből. Hadvezérként már nem volt ilyen szerencsés, 1330-ban Basarab havasalföldi fejedelemtől katasztrofális vereséget szenvedett a posadai csatában, majd 1339-ben a szerb király elfoglalta tőle a macsói és kucsói bánságot, bár ezek a veszteségek nem veszélyeztették a királyságot.
Az Árpád-ház kihalásával több trónkövetelő is jelentkezett, végül a koronát Károly Róbert (1308-1342) szerezte meg, aki elkeseredett polgárháborúban terjesztette ki hatalmát az országra a tartományurak ellenében. Elévülhetetlen érdemei között szerepel a banderiális hadszervezet megteremtése, az ország minden szempontból történő stabilizálása, ami lehetővé tette fia, I. (Nagy) Lajos (1342-1382) számára a sikeres offenzív háborúk sorát.
Lajos igazi lovagkirály volt és nagyratörő politikus, rátermett hadvezér és született harcos is. Ennek megfelelően minden égtáj felé háborúzott, a legtöbbször igen sikeresen. Nagyon bátor férfi volt, szeretett az első sorokban, a legveszélyesebb helyeken harcolni, ami sokszor vezetett sebesüléséhez. Uralkodása alatt Magyarország ismét fénykorát élte, minden szempontból nagyhatalomnak számított.
A nikápolyi csata
ábrázolás a „Très Riches Heures du Duc de Berry” kódexből
Nagy Lajos tornaöltözetének heraldikai ábrázolása
a „Armorial de l'Europe et de la Toison d'or” címerkönyvben
Nagy Lajos harca a törökkel a máriazelli templom oltárképéről.
A törökkel való első összecsapásra vélhetőleg még Lajos uralma alatt, 1375-ban került sor, amikor a király hadat vitt az ellene lázadó havasalföldi vajdára, akit török segédcsapatok is támogattak, így magyar katonák itt mérhették össze először fegyvereiket török vitézekkel. A király heterogén, de jól szervezett és gyakorlott serege ekkor még nagy vereséget mért az oszmánokkal kiegészített havasalföldi hadra.
Zsigmond király katonái élén
Kolozsvári Tamás mester festményén a garamszentbenedeki Szent Katalin-oltárról.
Károly Róbert harca Kassa mellett
Csák Máté és az Amadé fiak ellen a Képes Krónika miniatúráján. A kiváló diplomata és szervező király bátor harcos is volt, több csatában személyesen részt vett, és az életveszélyes lovagi tornák sem maradtak ki az életéből. Hadvezérként már nem volt ilyen szerencsés, 1330-ban Basarab havasalföldi fejedelemtől katasztrofális vereséget szenvedett a posadai csatában, majd 1339-ben a szerb király elfoglalta tőle a macsói és kucsói bánságot, bár ezek a veszteségek nem veszélyeztették a királyságot.
Az Árpád-ház kihalásával több trónkövetelő is jelentkezett, végül a koronát Károly Róbert (1308-1342) szerezte meg, aki elkeseredett polgárháborúban terjesztette ki hatalmát az országra a tartományurak ellenében. Elévülhetetlen érdemei között szerepel a banderiális hadszervezet megteremtése, az ország minden szempontból történő stabilizálása, ami lehetővé tette fia, I. (Nagy) Lajos (1342-1382) számára a sikeres offenzív háborúk sorát.
Lajos igazi lovagkirály volt és nagyratörő politikus, rátermett hadvezér és született harcos is. Ennek megfelelően minden égtáj felé háborúzott, a legtöbbször igen sikeresen. Nagyon bátor férfi volt, szeretett az első sorokban, a legveszélyesebb helyeken harcolni, ami sokszor vezetett sebesüléséhez. Uralkodása alatt Magyarország ismét fénykorát élte, minden szempontból nagyhatalomnak számított.
A nikápolyi csata
ábrázolás a „Très Riches Heures du Duc de Berry” kódexből
Nagy Lajos tornaöltözetének heraldikai ábrázolása
a „Armorial de l'Europe et de la Toison d'or” címerkönyvben
Nagy Lajos harca a törökkel a máriazelli templom oltárképéről.
A törökkel való első összecsapásra vélhetőleg még Lajos uralma alatt, 1375-ban került sor, amikor a király hadat vitt az ellene lázadó havasalföldi vajdára, akit török segédcsapatok is támogattak, így magyar katonák itt mérhették össze először fegyvereiket török vitézekkel. A király heterogén, de jól szervezett és gyakorlott serege ekkor még nagy vereséget mért az oszmánokkal kiegészített havasalföldi hadra.
Zsigmond király katonái élén
Kolozsvári Tamás mester festményén a garamszentbenedeki Szent Katalin-oltárról.
Maradt még kérdésed? Vagy csak megosztanád velünk gondolataidat, ötleteidet? Keress minket!
A jelenlegi tartózkodási helyed alapján jelenítettük meg a hozzád legközelebbi Toborzó Irodánkat, de a címre kattintva válogathatsz a többi közül is.
Írj üzenetet a kiválasztott Toborzó Irodánknak, ahonnan kollégáink
3 munkanapon belül felveszik veled a kapcsolatot!